Egyes szülők tartanak a gyerekjógától, mert úgy érzik az ő csemetéjük nem tud megülni, illetve csendben meditálni, mivel a köztudatban az a kép él, hogy a felnőttek csendben és elmélyülten jógáznak. Ezzel szemben a gyerekjógát inkább a nevetés, gyerekzsivaj, játék, zene, mondókák, mesék jellemzik. A gyerekek a változatosságot igénylik, ezért figyelmük folyamatos fenntartása érdekében, óráról-órára igencsak izgalmas és szórakoztató alkalmakat kell összeállítani. A foglalkozáson megjelennek az állatokat, növényeket, játékokat, természeti jelenségeket utánzó nagymozgások. Járás gyakorlatok, kúszás, mászás, gurulás, ugrás, futás stb. Nyújtó, hajlító gyakorlatok, helyes testtartást elősegítő gyakorlatok, végtagszétválasztó, keresztező gyakorlatok. A jóga ilyen formán történő gyakorlása észrevétlenül, alaposan átmozgatja a gyermeket, miközben szórakoztatja is. Az óvodás és kisiskolás korú gyerekek élénkek, mozgékonyak. Számukra tehát csakis a játékossá alakított gyakorlatok a megfelelőek. Nagyon szeretik, ha meséket, történeteket jógázhatnak el, azaz a szereplőket és a történéseket jóga mozgásokkal játszák el. Az egész test részt vesz a gyakorlásban.

A gyerekjóga nem viszont nem csak játék. Kiemelten fontos, hogy az oktató ismerje a gyermeki fejlődés törvényszerűségeit, illetve az életkori sajátosságokat. Ehhez alkalmazkodva kell összeállítani a feladatokat. Gyerekekkel a jógatanár például nem végeztethet hosszú pózkitartásokat és túlzott erőkifejtést igénylő gyakorlatokat. Ügyel arra, hogy ne nyúljanak túlzottan az ízületi szalagok. Kerülni kell például a fekvőtámaszt, a széles terpeszállást, az erősen hátra hajlító gyakorlatokat, valamint a talpéleken való állást és járást, 6 éves korig mindenképpen. Természetesen ne jógázzon a gyermek beteg, lázas, vagy gyulladásos állapotban.

A gyerekjóga foglalkozásokon nincs teljesítménykényszer, viszont mindig van sikerélmény. Szeretetteljes nyugodt légkör, valamint egymásra való odafigyelés, egymás elfogadására való törekvés jellemzi. Békés légkörben van lehetőség a türelem és a tolerancia gyakorlására. A gyermek megfogalmazhatja és elmondhatja az érzéseit. Cél, hogy a gyermek érzelmi világa gazdagodjon és szociális készségei még inkább gyarapodjanak.