Egyes szülők tartanak a gyerekjógától, mert úgy érzik az ő csemetéjük nem tud megülni, illetve csendben meditálni, mivel a köztudatban az a kép él, hogy a felnőttek csendben és elmélyülten jógáznak. Ezzel szemben a gyerekjógát inkább a nevetés, gyerekzsivaj, játék, zene, mondókák, mesék jellemzik. A gyerekek a változatosságot igénylik, ezért figyelmük folyamatos fenntartása érdekében, óráról-órára igencsak izgalmas és szórakoztató alkalmakat kell összeállítani. A foglalkozáson megjelennek az állatokat, növényeket, játékokat, természeti jelenségeket utánzó nagymozgások. Járás gyakorlatok, kúszás, mászás, gurulás, ugrás, futás stb. Nyújtó, hajlító gyakorlatok, helyes testtartást elősegítő gyakorlatok, végtagszétválasztó, keresztező gyakorlatok. A jóga ilyen formán történő gyakorlása észrevétlenül, alaposan átmozgatja a gyermeket, miközben szórakoztatja is. Az óvodás és kisiskolás korú gyerekek élénkek, mozgékonyak. Számukra tehát csakis a játékossá alakított gyakorlatok a megfelelőek. Nagyon szeretik, ha meséket, történeteket jógázhatnak el, azaz a szereplőket és a történéseket jóga mozgásokkal játszák el. Az egész test részt vesz a gyakorlásban.

A gyerekjóga nem viszont nem csak játék. Kiemelten fontos, hogy az oktató ismerje a gyermeki fejlődés törvényszerűségeit, illetve az életkori sajátosságokat. Ehhez alkalmazkodva kell összeállítani a feladatokat. Gyerekekkel a jógatanár például nem végeztethet hosszú pózkitartásokat és túlzott erőkifejtést igénylő gyakorlatokat. Ügyel arra, hogy ne nyúljanak túlzottan az ízületi szalagok. Kerülni kell például a fekvőtámaszt, a széles terpeszállást, az erősen hátra hajlító gyakorlatokat, valamint a talpéleken való állást és járást, 6 éves korig mindenképpen. Természetesen ne jógázzon a gyermek beteg, lázas, vagy gyulladásos állapotban.

A gyerekjóga foglalkozásokon nincs teljesítménykényszer, viszont mindig van sikerélmény. Szeretetteljes nyugodt légkör, valamint egymásra való odafigyelés, egymás elfogadására való törekvés jellemzi. Békés légkörben van lehetőség a türelem és a tolerancia gyakorlására. A gyermek megfogalmazhatja és elmondhatja az érzéseit. Cél, hogy a gyermek érzelmi világa gazdagodjon és szociális készségei még inkább gyarapodjanak.

Ha jógát gyakorolsz, gyakran hallhatod az astanga kifejezést, mint választható jóga óra típust. A hatha jóga egyik összetett - kötött gyakorlatsorokból álló - dinamikus formája értendő az elnevezés alatt.

Maga az astanga (nyolc ágú) kifejezés valójában a Rádzsa jógának (azaz a királyi jógának) egy szinonim meghatározása. Ezt Patanjali - a jógairodalom egyik legnagyobb bölcse - fejtette ki kb. 2000 évvel ezelőtt a jóga-szutráiban, azaz a jóga gyakorlását összefoglaló vezérfonalban.

Íme a nyolc lépcsőfok:

1. Jáma – a külső fegyelem szabályai
2. Nijáma – a belső fegyelem szabályai
3. Ászana - a helyes ülésmód
4. Pránajáma - a légzésszabályozás
5. Pratjahara - az érzékek visszavonása
6. Dháraná – koncentráció
7. Dhjána – meditáció
8. Szamádhi – magasabb tudatállapot, felébredés

I. Jáma – a külső fegyelem szabályai

Jáma a hindu mitológiában a halál istenének a neve. A halál pillanatában, az ember ezen elvek, alapján értékeli a leélt életét. Valójában ezek is tovább egyszerűsödnek majd. A halál pillanatában lezajlik az egész élet, és az lélek részletesen átérzi hogy a cselekedeteit mikor irányította az önzőség és mikor a szeretet. Más mérce nem létezik.

A Jáma öt elve a következő:

1. Ahimszá - erőszak-nélküliség (Nem ártok szándékosan sem másoknak, sem magamnak.)
2. Szatja - igazság, őszinteség, szavahihetőség
3. Asztéja - nem lopni
4. Brahmacsarja - tiszta életmód, életvitel. Gyakran a szexuális önmegtartóztatással azonosítják, bár szószerinti jelentése nem erre utal. Brahma a teremtő tudatot jelenti, csarja pedig azt, hogy mozogni, áramlani. Brahmacsarja tehát az a személy, aki létezésének minden egyes pillanatában tudatában van annak, hogy az isteni teremtésben mozog, cselekszik. Ha figyelembe vesszük a Rádzsa jóga egyik alapállítását (Maha Vákja – Hatalmas Igazság), miszerint „BRAHMA SATYA JAGHAT MITHYA” azaz Brahma, a teremtő tudat a valóság, Jagat, vagyis a teremtett világ pedig valótlanság, akkor nyilvánvaló, hogy a Brahmacsarja kifejezés arra utal, hogy folyamatosan tudatában vagy annak, hogy egy virtuális valóságban mozogsz.
5. Aparigraha - nem gyűjteni, azaz ne halmozz fel feleslegesen tárgyakat, javakat. Soha ne a gyűjtés szándéka vezéreljen, hanem az alkotásé.

II. A Nijáma elvei:

1. Szaucsa – tisztaság, mely a test és a környezetünk tisztántartásán túl a gondolatok, szavak és cselekedetek tisztaságára is utal.
2. Szantosa - elégedettség (belső nyugalom)
3. Tapah - önuralom, önfegyelem
4. Szvádhjája – a spirituális tartalmú iratok tanulmányozása
5. Isvara pranidhán - Isten iránti odaadás

Sok a hasonlóság a Jáma és Nijáma 5-5 elve, valamint az Ószövetség tíz parancsolata között. Viszont a jógában inkább irányelvek, mint parancsolatok vannak. Egyiknek sem a fanatikus követésről kell szólnia, mindinkább a bölcs alkalmazásról. Például: nem biztos, hogy elítélendő cselekedet egy gyilkostól ellopni a fegyverét. ;)

Folyt. köv. :)

A stresszkezelés kiváló eszközei a légzőgyakorlatok, melyeket mind a jóga, mind a gyerekjóga is rendszeresen alkalmaz.

A méhen kívüli élet az első légzéssel indul és az utolsóig tart. A légzés az életben maradás feltétele. Születéskor az újszülött az első lélegzetvétellel fogadja be a világot. A szervezet egyik legfontosabb méregtelenítő szerve a tüdő. Az egyenletes mély légzés átszellőzteti a tüdőt, megtisztítja a bent maradt elhasznált gázoktól, oxigénnel tölti fel a szervezetet, a test teljes anyagcseréjét optimalizálja. Nő a légzéskapacitás, hatékonyabbá válik az energia felhasználás. Rendszeres gyakorlással ez a fajta légzés szokássá válhat, és a spontán légzés során ezek a hatások fokozottabban érvényesülnek. Az egyenletes, nyugodt légzés – fiziológiai hatásain kívül – felfrissít, és lazító hatással is bír. Megnyugtatja az idegrendszert, előnyösen befolyásolja a mentális folyamatokat. A szorongás oldásának egyik hatékony eszköze.

Kádár A. (2014) szerint egy óvodáskorú gyermeket meg lehet tanítani a mély légzésre, hogy alkalmazni tudja, amikor nyugtalan, szorong, vagy fél. El lehet mondani neki, hogy minden egyes kilégzéssel jobban fogja érezni magát. Ha már valamelyest számolni tudó gyermekről van szó, akkor – például Mező F. (2017) alapján – a légzésszabályozás technikáját is elsajátíthatja, miszerint négy ütemen át belélegzik, két ütemen át bent tartja a levegőt, négy ütemen át kifújja, majd két ütemen át légzésszünetet tart és ezt ismételi folyamatosan, míg meg nem nyugszik. A légzéstechnikák mozgással is kiegészülhetnek, illetve relaxációs gyakorlatba is beilleszthetők.

Íme néhány gyakorlási lehetőség Bagdy E. (2017) alapján - nem csak gyerekeknek:

• Napimádás: A gyermek kitárja a karját rézsútos magastartásba, és közben beszívja a levegőt, majd leengedve a kart, kifújja a levegőt, kifújva azzal együtt a fáradtságot, feszültséget, bánatot, izgalmat, stb.
• Fújj-fújj: A gyermek elképzeli, hogy ő a szél. Csoporton belül, minden egyes gyerek más-más hangon (s, sz, f, hú) fújva, társuktól eltérő hangon lélegeznek ki.
• Relaxáció: A gyermek behunyt szemmel elképzeli, hogy a szél zörgeti a tölgyfa leveleit, aminek a tövében pihen képzeletben. Olyan ritmusban fújdogál a szellő és mozgatja a leveleket, mint a belégzés és kilégzés tempója. Hanula E. (2017) Belégzés négy ütemen át, benntart két ütemen át, kilégzés négy ütemen keresztül, légzésszünet két számolásig.

Természetesen a legideálisabb, ha a légzőgyakorlatokat jó levegőjű helyen végezzük. Ha van rá lehetőség akkor a szabadban - parkban, erdőben, kertben. Persze a szobában, zárt helyiségben is megteremthetők a feltételek egy kiadós szellőztetéssel. Fontos, hogy a levegőt lehetőleg mindig orron át szívjuk a tüdőbe.

Források:

1. Bagdy Emőke (2017): Boldogságóra foglalkozásokat indító mozgásalapú relaxációs gyakorlatok óvodások számára In: Bagdi Bella (et al. 2017): Boldogságóra, Kézikönyv pedagógusoknak és szülőknek 37 p. Mental Focus Kiadó, Budapest
2. Hanula Erika (2017): Relaxmesék – lazító, csendesítő mesék óvodába, iskolába. Neteducatio Kft, Budapest
3. Kádár Annamária (2014): Mesepszichológia 2. Útravaló a kényes nevelési helyzetekhez. Kulcslyuk Kiadó Kft., Budapest
4. Mező Ferenc (et al. 2017) Tanulógép. Tanulásmódszertani javaslatok. K3F Stúdió, Debrecen.

A JÓGA a szellem és a test egységét jelenti. Több ezer éves múlttal bíró tapasztalati tudomány, amely sajátos, alaposan kidolgozott fizikai gyakorlatrendszerrel, valamint igen sokrétű mentális és pszichikai eszköztárral rendelkezik. Manapság leginkább divatos mozgásformaként él a köztudatban, nyújtások, légzőgyakorlatok, meditáció, keleti filozófia jut róla eszébe a nyugati embernek általában. A fizikai gyakorlatait sokan az egészség megőrzése, valamint a betegségek megelőzése érdekében végzik. Innen közelítve, a jógát rekreációs tevékenységként is értelmezhetjük; mint kikapcsolódást, pihenést szolgáló mozgásos tevékenységet, mely a fáradtság, a feszültség oldását segíti elő.

Az utóbbi években megnőtt az ÉNIDŐ jelentősége. Amikor az ember félreteszi a feladatait, és azt csinál, ami számára jólesik. Ha időnként nem fordít időt a saját rekreálódására, feltöltődésére, testi-lelki regenerálódására, annak bizony számos következménye lehet: túlterheltség, testi-, lelki tünetek, álmatlanság, szorongás, betegségek stb.

A JÓGA sokféleképpen HATÉKONY. Aki rendszeresen gyakorolja, jelentős változásokat tapasztalhat meg testi, lelki szinten. Mindennapi életünk igen stresszes. Meg kell tanulnunk, hogyan zárjuk ki a káoszt és találjuk meg a belső békénket, egyensúlyunkat. A jóga fizikai gyakorlatai (Hatha jóga) hatással vannak a test mirigyeire, szerveire és idegeire. A mozdulatok révén energia szabadul fel, ami - helyes légzéssel összekapcsolva méginkább - fokozza életerőnket. Javul a keringés, csökken a méreganyag termelődés, szabályozza az anyagcserét, fejleszti az immunrendszert, az izmok tónusát fokozza. MOZGÁSTERÁPIÁS jelentősége vitathatatlan, mind megelőzés, mind korrekciós tekintetben egyaránt. Mindebben viszont az oktató szerepe óriási, de erről majd egy másik cikkben részletesebben... :)

A jóga csodálatos módszer, általa megtanulhatunk LAZÍTANI, ami  - lássuk be - a ma emberének nem könnyű feladat.

Fontos és kiváló technika a relaxáció, vagy jóganidra, ahogy a jóga terminológiájában manapság használatos. Eredetét tekintve egy tantrikus gyakorlat. A gyakorlat tradicionális neve savajatra, „utazás a testen keresztül”. A tantra elsősorban a testen belüli energiaáramlásokkal foglalkozik és azzal, hogy hogyan lehet az elmét lecsendesíteni, hogy aztán az egy nyugodt és derűs állapotot vegyen fel. Az elme természete a vándorlás, ugrálás egyik témáról a másikra. A tantra gyakorlata szerint, ez irányítva történik. Így a tudatosságot, a figyelmet végig vezeti a test különböző részein. A jóganidra során létrehozott állapotban az elme igen fogékonnyá válik. Az érzékszervek csatornái a hallás kivételével blokkolódnak, azaz nem érzékeljük a környezetünket, testünket a talajon. Ebben az állapotban a figyelem – ideális esetben – csak a hallottakra irányul, melyre nyitott az elme. Ezen felfedezésre alapozzák manapság a különböző relaxációs nyelvtanfolyamokat is. Ebben az ellazult állapotban, ha a gyakorlóval a jó közérzetet elősegítő, vagy a személyiségét pozitív irányban megerősítő gondolatokat közlünk, akkor azokat sokkal könnyebben magáévá tudja tenni. Ebben rejlik a jóganidra egyik személyiséget fejlesztő, pozitív hatása.

A másik, fizikai szinten is érezhető változás az izmok mély ellazulása. A megfelelő mértékű és minőségű pihenés nélküli lét egy görcsös feszüléshez vezethet, és kimerült állapotot eredményezhet. A jóganidra által olyan szintű pihenést élhető át, mely pihentetőbb egy mély alvásnál. Mindez nem csak nyugalmat hoz, de koncentrációs képességet is növeli.

Tehát a JÓGA egy komplex módszer, mely által testi, lelki terápiában részesítheted magadat. Érdemes kipróbálni és rászokni. Várlak szeretettel az óráimon! :)

A gyerekeknek sokkal több mozgásra lenne szükségük. Ezzel szemben, idejük nagy részét könyv, TV, számítógép, okostelefon, tablet stb. előtt/fölött görnyedve töltik.

Ebben a mai teljesítményorientált rohanó világban, fontos megtalálnunk gyermekünk számára, a lehetőséget a kikapcsolódásra, a feltöltődésre, a pihenésre. A JÓGA mindehhez hasznos módszereket közvetít. Segít a gyermeknek tudatosan lelassulni, lazítani, a lélegzettel összekapcsolódva kezelni a stresszhelyzeteket. 

A félreértések elkerülése érdekében érdemes tisztázni, hogy a JÓGA nem vallás és nem is sport.

A jóga egészséges életmódot, egészséges gondolkodást közvetít. Gyakorlása átmozgatja a testet, fejleszti a figyelmet és a tudatosságot, mely a mindennapi életben is érvényesül. Általa lehetővé válik, hogy a gyermek felszabadultan játsszon, miközben összekapcsolódik belső lényével.

 Mi történik a gyerekjóga foglalkozáson?

Játékosan tanuljuk meg a jóga alapjait, a helyes légzést és a lazító technikákat.

A foglalkozások tematikusan vannak felépítve. A gyakorlatok igazodnak a gyermekek testi-lelki fejlődésének törvényszerűségeihez és életkori sajátosságaikhoz. A jóga eszközrendszere által a gyermekek olyan módszereket ismerhetnek meg, melyek az általános kiegyensúlyozottságot segítik elő. Mindezeket pedig bármikor alkalmazhatják, ha szükségét érzik; fáradtak, feszültek, izgulnak stb. 

Az iskolai élet elvárásokkal, pszichés terheléssel jár és sajnos a játékos tevékenységek is háttérbe szorulnak.
A jógából tanultak alkalmazása megkönnyíti a mindennapi élethelyzetekben keletkezett élmények, érzelmek feldolgozását.

A jóga gyakorlása fejleszti a gyermekek mozgását, testtartását, egyensúlyát, figyelmét, kreativitását, problémamegoldó-, alkalmazkodó készségét, helyes értékítéletét.

A gyerekeknek a jógában való bevonása érdekében az oktató feladata a figyelem felkeltése és annak fenntartása. A foglalkozásnak, a gyakorlatoknak szórakoztatónak kell lenniük.

A jóga pózok többnyire olyan dolgokról lettek elnevezve, amelyek a természetben megtalálhatók, például fa, hal, kutya, íjjász, csillag vagy szivárvány, harcos, sellő, stb.

A gyerekek hihetetlen képzelőerővel bírnak. Könnyedén, egyszerűen kapcsolódnak az állatokhoz, a növényekhez és más természeti képekhez. Elképzelik ezeket, azaz vizuálisan létrehozzák az elméjükben.

A képek vizualizálása pedig segít nekik kreatívan és játékosan elvégezni az adott feladatokat, jóga pózokat, gyakorlatokat.

 A gyerekek sok mindent tudnak „maguktól”. Nekik még természetes használni a képzeletüket. Játék tevékenység közben szabadon szárnyal a képzelet. Sajnos ezt a képességüket igen hamar kinővik, pedig a vágyak megvalósulásához vezető út, a teremtő képzeleten keresztül tud kibontakozni!

A gyermekjóga ritka teret teremt arra, hogy a gyermek felszabadultan, elvárások nélkül próbálhassa ki magát anélkül, hogy aggódnia kellene, hogy valamit nem csinál elég jól. A mai maximalista, elvárásokkal teli oktatási szemléletbe ez a lehetőség nem igen fér bele.

 A gyermekek számtalan fizikai, érzelmi, társadalmi kihívással és konfliktussal szembesülnek. A jóga – amely mozgást, testhelyzeteket, lazító- és légzéstechnikákat, valamint erkölcsi iránymutatást foglal magában – hihetetlenül értékes lehet számukra. A jóga bárhol gyakorolható, „hordozható”; hiszen nincs szükség hozzá eszközre, különleges kellékre. A testünk, a lélegzetünk, a tudatunk mindig velünk van.

A JÓGA gyakorlása javítja általános jólétét és testi-lelki-szellemi szinten fejlesztő hatással bír.

Jógafoglalkozások: http://jozsajoga.hu/gyerekek/